Mi szükséges ahhoz, hogy jó fordítás születhessen?

A jó fordításhoz fontos a nyelvismeret és szükséges egy jó szaklektor, mert addig, amíg más el nem olvassa a fordítást, az ember azt képzeli magáról, hogy tud magyarul, majd ha megkapja a véleményezést, rájön, hogy ez nem így van.

Sokáig fontolgatta, hogy egyáltalán belevágjon a munkába? Úgy tudom, volt több próbálkozás is arra, hogy elkészítsék az Institutio új, magyar fordítását, végül ön volt, aki végigcsinálta.

Nem volt sok időm gondolkodni. Valóban, nem akkor kezdődött el a fordítás története, amikor hozzám eljutott a felkérés, hanem korábban. A Kálvin Emlékbizottság szembesített a feladattal, nekem pedig rögtön hozzá kellett fognom a munkához, mert az volt a terv, hogy Kálvin halálának évfordulójára megjelenik az új fordítás.

Hány nyelven kell jól beszélni, hogy valaki nekifoghasson egy ilyen hatalmas munkának?

Elsősorban magyarul kell tudni a jó fordításhoz, de emellett nem árt a klasszikus nyelvek ismerete. A latin mellett a francia változatot is használtam, hiszen ez oldottabb nyelvezetű. A latin inkább tudós lelkipásztoroknak készült. Amikor értelmezési gondok adódtak a latin szöveggel, akkor a franciához fordultam. A Jóisten kegyelme és gondviselése kellett, hogy elkészüljön ez a nagy munka.

Adott valamilyen többletet az életében az Institutio fordítása?

Nekem nem többletet, hanem inkább munkát adott a fordítás. Az elmúlt négy esztendő azzal telt, hogy reggeltől estig ezzel foglalkoztam, még vasárnap is. Vidáman jegyeztem meg vasárnaponként a családomnak, hogy nekem ma Kálvin prédikál. A fordítás folyamata alatt a szöveg értelmezésére figyeltem, de nem tudtam úgy olvasni, mint olvasó, inkább fordítóként tekintettem a szövegre. Így utólag elolvasva kezd többletet adni Kálvin szövege és a mű tartalma.

És az olvasóknak ad többletet az új fordítás az eddig megjelent fordításokhoz képest?

Arra törekedtem, hogy közérthető legyek. A korábbi fordítások némelyikével az volt a gond, hogy szinte tükörfordításokat készítettek. A többszörösen összetett latin mondatokat alárendelt magyar mondatokká változtatták. A magyar nyelv azonban nem igazán szereti az alárendelést, így én inkább mellérendelő mondatokat alkottam belőlük. A hosszú körmondatokat darabokra szabtam. A korábbi fordítási változatok hűségesen ragaszkodtak az igeidők sematikus fordítási módjához, ettől nehézkesen archaikussá vált a szöveg, így ezzel is csínján bántam. A latin gyakran használja a visszaható igeragozást, a magyar ezzel sincs barátságban. Voltak tehát apró technikai fogások, amelyek mind azt szolgálták, hogy a szöveg minél egyszerűbb, érthetőbb legyen magyarul. A célunk az volt, hogy inkább Kálvin gondolatait adjuk át pontosan, mint magát a kálvini szöveget.

A budapesti könyvbemutatón azt mondta, hogy az is céljuk az új fordítással, hogy az emberek még jobban megérthessék Kálvinon keresztül az Ige üzenetét. Egy ilyen nehéz olvasmány segíthet ebben?

Tévhit, hogy Kálvin Institutiója bonyolult olvasmány. Egyszerű és közérthető mű. Először el kellene olvasni, és csak utána kéne nyilatkozni róla. Egy-két előre gyártott, Kálvinról szóló jellemzést gyakran minden alap nélkül hajtogatunk. Kálvin jogász volt, és precízen fogalmazott, de ettől még nem nehézkes a szövege. Elsősorban egyházi ember volt, és az Institutio az Ige megértését szolgáló kalauz. Az van benne, mint a Szentírásban. Kálvin kézen fog, és úgy vezet minket, majd elengedi kezünket, és társunk lesz a Krisztus-követésben. Az Institutio nem regény, hanem kemény eledel, de emészthető, és el kell olvasni.

Milyen kálvini istenkép rajzolódott ki ön előtt?
Olyan istenképe volt, mint amit az Ószövetség és az Újszövetség közösen sugall Istenről: gondviselő, szerető, mihozzánk lehajló Isten. Kálvin még akkor is ezt mondja, amikor a predestinációról beszél. Szerinte a predestinációban is Isten gondviselése mutatkozik meg irántunk.

Fordítás közben jobban megismerte Kálvin észjárását, gondolatait?

Rossz helyen keresgél, aki úgy fog hozzá az Institutióhoz, hogy abból megismeri Kálvin észjárást, érzéseit. Ebben az írásban azt lehet megismerni, hogy Kálvin miként akar segíteni nekünk Isten nyomába szegődni. Ahhoz, hogy a gondolatait, érzéseit megismerjük, a leveleit kell elolvasunk. A leveleiből látszik meg valójában, hogy milyen ember volt, és akkor megdőlnek az olyan tévhitek, hogy száraz, visszafogott, morcos és mogorva lett volna.

Valóban?

Az igaz, hogy élete vége felé számos betegség sújtotta őt, és emiatt zárkózottabb lett. Emiatt az életkedv, ami ifjú korában jellemezte, eltűnt belőle, de ez emberileg mindenképpen érthető.

Azt mondta, hogy négy évig a fordítás töltötte ki szinte minden idejét. Mi volt ezalatt az időszak alatt legnehezebb?

Szinte minden nehéz volt. Semmi nem ment gördülékenyen. Minden nap meg kellett küzdenem minden egyes szóval és mondattal. Az első változat ezért nagyon izzadságszagú lett. El kellett telnie több időnek, hogy újra olvasva a szöveget finomítsak rajta. Szabó István püspök úr érdeme, hogy szaklektorként végleges, fogyasztható szöveget hozott ki belőle.

Püspök úr említette, hogy az önök levelezése, amelyben a fordításon vitáztak legalább háromszáz oldalnyira rúg. Tényleg ilyen hosszú, nagy csatározásaik voltak?

Nem késhegyre menő viták voltak ezek, hanem szakmaiak. Bár az is igaz, hogy az első korinthusi levél magyarázata kapcsán már az is előkerült, hogy ölre megyek a püspök úrral az igazamért. Ezek azonban nem lényeges dolgok. A legfontosabb az, hogy jól tudtunk együttműködni, hasznos és tartalmas volt munkálkodásunk. Nagyon sokat tanultam püspök úrtól a közös munka alatt.

Az új fordítású Institutio szaklektora Bogárdi Szabó István volt, az 1388 oldalnyi magyar szöveget Moldován Edit Eszter gondozta. A kötet a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. Az Institutio új fordítása megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban is, a 9. kerület, Ráday utca 28. szám alatt.

Fekete Zsuzsa

Egyháztörténeti mérföldkő - tudósítás az Institutio új fordításának bemutatójáról

Mi az Institutio aktualitása? - beszélgetés Bogárdi Szabó Istvánnal, az új fordítás szaklektorával

http://www.parokia.hu/hir/mutat/6032/