A fordító és tolmács szakma egyik élénk vitát kiváltó kérdése, hogy valóban kizárólag anyanyelvükre dolgozhatnak-e hitelesen a nyelvi szakemberek. Gene Hsu, tolmács és fordító, gondolatébresztő írásában azt vallja: ideje túllépni a régi beidegződéseken, és a tényleges szakértelmet, valamint a nyelvi kompetenciát helyezni előtérbe. A Multilingual magazinban megjelent írása a szakmai álláspontját tükrözi, a fordit.hu szerkesztett formában közli.

Felhívás a nyitottságra: miért szeretnék a nyelvi szakemberek maguk megválasztani a célnyelvüket?

Sokan gondolják, hogy a nem anyanyelvi beszélők nyelvtudása kevésebbet ér, mint az anyanyelvi beszélőké. Ez azonban korántsem mindig igaz. A nyelvi kompetenciát ugyanis számos tényező alakítja – mind az anyanyelvi, mind a nem anyanyelvi beszélők esetében.

Az anyanyelvi beszélők tudása is eltérő lehet attól függően, mennyire alapos oktatásban részesültek, illetve mennyire ismerik saját kultúrájukat és nyelvüket. Ezzel szemben egy kitartóan tanuló és a kultúrában is elmélyedő nem anyanyelvi beszélő könnyen elérheti azt a szintet, amely vetekszik az anyanyelvivel.

Ennek ellenére a lokalizációs iparágban még mindig erősen él a meggyőződés, hogy az anyanyelvi fordítók és tolmácsok szükségszerűen jobban teljesítenek. Sok nyelvi szolgáltató (fordítóiroda) abból indul ki, hogy csak akkor garantálható a minőség, ha a szakember az anyanyelvére dolgozik, és több szakmai szervezet is hasonló ajánlást fogalmaz meg. Nem csoda, ha a megrendelők jó része is átvette (hacsak nem tőlük származott eredetileg) ezt az álláspontot.

Gene Hsu szerint azonban ez téves és igazságtalan. Számos nyelvi szakember nőtt fel kétnyelvű vagy többnyelvű környezetben, és számukra méltánytalan, hogy csak egyetlen „A-nyelvet” választhatnak célnyelvként. Ráadásul a megfelelő képzés és szakmai gyakorlat révén a nem anyanyelvi beszélők is elérhetik az anyanyelvi szintet.

Hsu arra is felhívja a figyelmet, hogy a gördülékeny kommunikációhoz a hallás és az olvasás éppen olyan lényeges, mint a beszéd és az írás. A nyelvi szakemberek csak akkor tudnak valóban jó munkát végezni, ha a forrásszöveget teljes mélységében megértik.

Éppen ezért úgy véli, nem szabad vakon ragaszkodni ahhoz, hogy kizárólag anyanyelvi fordítók és tolmácsok dolgozzanak a célnyelvre. Sokkal fontosabb a tényleges szaktudás és tapasztalat értékelése. Ha a nyelvi szolgáltatók rugalmasabb szemléletet alkalmaznának az A, B, C nyelvek meghatározásában, azzal megszűnne a diszkrimináció, nagyobb mozgásteret kapnának a szakemberek, és a szolgáltatás minősége is emelkedne.

Gene Hsu hivatásos konferenciatolmács, fordító, szerkesztő, etnomuzikológus és énekes. Tagja az American Translators Associationnek és a Chartered Institute of Linguistsnek. Kutatási területei közé tartozik a feliratozás, valamint a költészet és dalfordítás.

Forrás: www.fordit.hu