A Pont Fordítva Kutatócsoport (Józan Ildikó, Kutasy Mercédesz és Scheibner Tamás) szervezésében sorra kerülő műhelykonferencia a fordítót egyszerre szövegalkotóként, kulturális közvetítőként és társadalmi szereplőként teszi láthatóvá: kánonok, intézmények, műhelyek, médiumok és politikai struktúrák metszéspontjaira összpontosítva azt vizsgálja, hogyan formálja a fordítás a magyar kulturális emlékezetet és irodalmi nyilvánosságot. Az előadások azt a kérdést járják körül, hogy a fordítás mint intézményes, politikai, társadalmi és poétikai gyakorlat miként alakítja a magyar kulturális emlékezetet és irodalomtörténetet. Középpontba kerülnek a döntési helyzetek és kényszerek, amelyek szorításában fordítások születnek: a kiadói és kultúrpolitikai elvárások, a kánonképzés látható és rejtett mechanizmusai, illetve a műfaji hierarchiák (például a krimi, a tudományos fantasztikus irodalom vagy a gyermekirodalom esetében). A panelekben felmerül az a kérdés is, hogy mikor válik a fordítás kreatív újraírássá, mikor dokumentumszerű közvetítéssé, és hogyan befolyásolja a szövegek kulturális jelentését a késleltetés, az újrafordítás vagy a közvetítő nyelvek használata.
A bemutatott fordítói életutak és esettanulmányok nemcsak önálló történeti portrékként értelmezhetők, hanem egy nagyobb vállalkozás részeként is: olyan tudásanyag épül belőlük, amely hozzájárul egy készülő digitális műfordítói adatbázis, a FordLEX megalapozásához. Ebben az értelemben a konferencia nemcsak értelmez, hanem archívumot is teremt: a fordítókat nem elszigetelt egyéni teljesítményekként, hanem kapcsolati hálókba, intézményi kontextusokba és hosszabb távú kulturális folyamatokba ágyazva teszi láthatóvá. A konferencia február 2-án 9 órakor veszi kezdetét a következő címen: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum körút 4. “A” épület.
A konferencia absztraktfüzete itt elérhető, a programja itt vagy alább olvasható.
Részletes program
Hétfő, február 2.
9:00–9:15 Megnyitó – Józan Ildikó
9:15–9:30 Projektbemutató – Scheibner Tamás: A digitális történeti műfordító adatbázis, a FordLEX
9:30–10:45 Fordítás mint kulturális gyakorlat (szekcióvezető: Kutasy Mercédesz)
Józan Ildikó: „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…” – A fordítás színterei és az irodalmi kánon a 20. század első felében
Thomas Cooper: A Másik reprezentációja vagy eltüntetése: a fordítás eltérő paradigmái az angol és a magyar irodalmi hagyományban
Benő Attila – Nagy Sándor István: „Azért tanultam ógörögöt, kínait, óegyiptomit és óperzsát, hogy ezekből az irodalmakból közvetlenül fordíthassak” – Franyó Zoltán műfordítói munkásságáról
11:45–12:30 Fordítói szerepek és pályastratégiák (szekcióvezető: Vincze Ferenc)
Borgos Anna: „Életem zsúfolásig – margójelenségekkel. A lap maga – üres.” Szőllősy Klára műfordítói és személyes pályája
Balogh Magdolna: A műfordító Bojtár Endre: választások, mozgásterek
Polgár Anikó: „Aki tollammal tartom fenn magamat és családomat”. Észrevételek Devecseri Gábor fordításainak intézményi és életrajzi hátteréhez
13:30–15:00 Párhuzamos panelsáv I/A1: Hozzáférés és kulturális beágyazódás (szekcióvezető: Csehy Zoltán)
Lukácsi Margit: Italo Calvino Magyarországon
Bognár Zsuzsa: Megkésett fordítás (Hatvany Lajos és Szőllőssy Klára)
Török Dalma: Az Igazság és módszer mint közvetítési teljesítmény
13:30–15:00 Párhuzamos panelsáv I/A2: Szövegláncok (szekcióvezető: Polgár Anikó)
Bartal Mária: Weöres Sándor Petrarca-fordításairól
Csúr Gábor Attila: Vértelen rezignáció. Søren Aabye Kierkegaard Félelem és reszketés című művének magyarországi integrációjáról
Péteri Vanda: Rémtörténet-e vagy Szörnyű história? – Tove Jansson Mumin-meséi magyarul
Smitnya Alíz Csilla: Edward Bellamy Visszapillantás című művének Radványi Dániel által készített fordítása az eredeti szöveg, illetve szövegek tükrében
15:30–17:00 Párhuzamos panelsáv II/B1: Fordítói műhelyek, hálózatok, ökoszisztémák (szekcióvezető: Benyovszky Krisztián)
Sohár Anikó: Egy műfaj meghonosítása fordítás útján: Galaktika (1972–1989)
Koósz István: „A föld költészete, a hold poézise és a cseresznyevirág lírája”. Arcképvázlatok a japán irodalom magyar fordítóiról
Rajsli Emese: Vajdasági magyar műfordítók/műhelyek
Kiss Mátyás: „Ilyen a jó mérnök”. Egy szabadkőműves vegyész mint zenei szakfordító és transzkulturális aktor: kísérlet Soltész Gáspár kapcsolati hálójának modellezésére
15:30–17:00 Párhuzamos panelsáv II/B2: Fordítói poétikák, szövegek, alkotásmódok (szekcióvezető: Benő Attila)
Csehy Zoltán: A kisajátítás művészete (Appropriation art, neoavantgárd és műfordítás viszonya Cselényi László műveiben)
Szávai János: A Camus–Gyergyai–Esterházy háromszög avagy a fordított szöveg mint intertextus
Kutasy Mercédesz: Orbán Ottó spanyol műfordításai
Varga P. Ildikó: Vikár Béla fordítói habitusa
Kedd, február 3.
9:00–10:30 Közvetítés és politikai struktúrák (szekcióvezető: Pecsuk Ottó)
Réthelyi Orsolya: „Beste vriend Theun”. Holland-magyar fordítás a huszadik század második felében és az ideológia szerepe az interperiferiális fordítási transzferben
Reichert Gábor: Turné. Déry Tibor 1963-as külföldi körútja és a nyugati Déry-kiadások
Horváth Lívia: Vér Andor munkássága: műfordítás és emigráció
Soós Anita: Harisnyás Pippi Magyarországon. Gyermekirodalom, kultúrpolitika és nonkonformitás a Kádár-korszakban
11:00–12:30 Párhuzamos panelsáv III/C1: Fordítási normarendek és kulturális státusz (szekcióvezető: Bartal Mária)
Imre Flóra: Horatius a Nyugatban
Katona Eszter: Miguel de Unamuno magyarul: fordítók, fordítások és újrafordítások
Molnár Krisztina Rita – Pecsuk Ottó – Zsengellér József: Az ökumenikus bibliafordítás kihívásai
Ferenczi Attila: A Kádár-kor ókori tárgyú műfordítássorozatai
11:00–12:30 Párhuzamos panelsáv III/C2: Láthatóság és szelekció a fordítói mezőben (szekcióvezető: Virágh András)
Benyovszky Krisztián: Ki a gyilkos? Ki a fordító? A fordító láthatósága a Rakéta Regényújság krimifordítási gyakorlatában
Panágl Zsófia Gabriella: A Tündérvásár című folyóiratban megjelenő fordított szövegek vizsgálata
Grégász Dorottya: „Ezeket a műveket minden intelligens embernek ismernie kell”. A Genius Könyvkiadó Nagy írók – nagy írások sorozata (1921–1928)
Vincze Ferenc: A marosvásárhelyi Igaz Szó folyóirat műfordításai
13:30–15:00 Fordítás mint társadalmi gyakorlat (szekcióvezető: Józan Ildikó)
Schiller Erzsébet: Az orosz fordítók hadifogoly-nemzedéke (I. világháború)
Virágh András: Kultúraközvetítő napszámmunkások (A magyar századforduló legolcsóbb könyvsorozatainak fordítói)
Scheibner Tamás: A fordító mint társadalmi szereplő
Forrás: www.litera.hu