Mintegy 173 ezer 6. és 8. évfolyamos diák angol-, illetve németnyelv-tudását mérte fel az Oktatási Hivatal a 2014/2015-ös tanévben, hogy kiderüljön, a tanulók nyelvtudása mennyire felel meg a Nemzeti alaptanterv (NAT) által az adott évfolyam végére célként megjelölt szintnek. Ennek megfelelően a 6. évfolyamos tanulóknak a közös európai referenciakeret (ker) szerinti A1 minimumszinten, a 8. évfolyamosoknak pedig A2 alapszinten kellett hallott és olvasott szöveg értése alapján feladatokat megoldaniuk. Mindkét évfolyamon a 60 százalékos eredményt kellett elérni a megfelelő minősítéshez. A 6.-os gyermekek 89,2 százalékának volt megfelelő tudása angolból, míg ez az arány németből csak 72,9 százalék volt. A 8. évfolyamon az angolt már csak a gyerekek 70, míg a német feladatokat mindössze 51,4 százalékuk teljesítette megfelelően. A lányok eredményei minden esetben jobbak voltak, mint a fiúkéi. A budapesti diákok 20 százalékkal nagyobb arányban szereztek megfelelő minősítést, mint a falvakban tanulók. Szintén szembeötlő különbség, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) állami iskoláihoz képest az egyetemek által fenntartott iskolákban 10 százalékkal magasabb volt a megfelelő nyelvtudási szintet elérők aránya. Jelentős a különbség az általános iskola felső tagozatára és a 8 évfolyamos gimnáziumba járó diákok teljesítménye közt is. A gimnáziumban tanulók közül angolból és németből is 25-30 százalékkal többen szereztek megfelelő minősítést.
 |
| Fotó: MN-grafika |
| Miért nem beszél a magyar nyelveket? |
| Harmincöt százalék. Ennyi megkérdezett magyar válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tud-e legalább egy idegen nyelven beszélgetni. A legszomorúbb az, hogy úgy próbálnak javítani a rossz statisztikai adatokon, hogy az oktatás eredménytelenségnek okait csak találgatják, ugyanis az elmúlt tíz évben nem készült olyan kutatás, ami objektíven vizsgálta volna a tanári gyakorlatot a közoktatásban. Erről bővebben itt olvashat. |
A számadatoknál fontosabb az, hogy született végre egy olyan kutatás, amely a teljes országot lefedi – értékelt lapunknak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A szakember szerint a vizsgálat egyik legjelentősebb hozadéka, hogy a tanároknak tükröt tart saját munkájukról. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a mérés során a produktív készségeket nem vizsgálták, nem kellett például fogalmazást vagy levelet írni, illetve beszédben kifejezni magukat, holott ezek sokkal többet árulnának el a tanulók nyelvi készségéről. Rozgonyi Zoltán szerint az, hogy a gyerekek nyelvtudása angolból markánsabban jobb, mint a németből, nem tudható be egyedül annak, hogy az angol nyelvvel gyakrabban lehet találkozni az iskolán kívül, de azt sem mondaná, hogy a tanárok hibája. Azt viszont rendkívül aggasztónak tartja, hogy a településtípusok – például a főváros és a községek – szerint rendkívüli eltéréseket látni a nyelvtudás színvonalában. Hasonlóan problémás, hogy iskolatípusonként is nagy a diákok teljesítménye közötti különbség a nyolcosztályos gimnáziumok javára. Ez ugyanis azt mutatja, hogy csak ezek az intézmények lesznek képesek középfokú nyelvvizsgához segíteni a tanulókat, ami 2020-tól elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy felvételizhessenek a felsőoktatási intézményekbe. A hagyományos általános iskolát végigjáró diákok igen jelentős részének viszont nem sok esélye lesz arra, hogy az iskolai oktatásra alapozva jusson el el erre a szintre.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 14.
Forrás: mno.hu