Csütörtök

Gyakorlatilag teljesen félrefordították és meghamisították a hatodrendű vádlott levelét, amit az ügyészség csatolt az iratokhoz - ez derült ki ma reggel a bíróságon. Arany János bíró már a múlt havi tárgyaláson jelezte, új fordítást fog kérni, mivel a szír vádlott olyan magyartalan mondatokat használt, a fordítás ellen a vádlott is tiltakozott. A félrefordítás azért is kényes, mert tavaly szeptember 16-a óta több, mint 2500 bírósági ítélet született, a vádlottak iratait minden egyes alkalommal más és más fordította.

Részletek később.

Szerda
  

Naponta 370 ezer forintba kerül a per

499 ezer forintba kerültek a kirendelt védők a legutóbbi két tárgyaláson, a tolmácsért 240 ezer forintot fizetett a bíróság. A tárgyaláson elhangzott számok szerint a migránsper naponta 370 ezer forintba kerül.

– Azok, akik részt vettek a dobálásban, ők egészségesek voltak? Volt köztük mozgássérült? – kérdezte D. Károly rendőr tanútól Arany János bíró tegnap a tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettével vádolt 10 menekült újabb tárgyalásán. A kérdés nem véletlen, a rendőri vallomásokra épített vád szerint a bíróság elé állított szírek – akik közül az egyik félszemű, a másik bottal jár, a harmadik kerekesszékes – tavaly szeptember 16-án a röszkei csatában veszélyesen léptek fel a testpáncélba öltözött, pajzzsal, gázspray-vel védekező rendőrökkel szemben.

Mivel a tanú bizonytalankodott, a bíró megismételte a kérdést: – A talicskás rúgta a kerítést?

A tárgyalás ma és pénteken folytatódik. Fotó: Segesvári Csaba

 

D. Károly – aki az összecsapáskor az első sorban állt – végül azt mondta a deréktól lefelé béna F. Ghazyról – akit otthonában még 2013-ban ért bombatámadás –, hogy nem tudja, mit csinált a férfi, őt csak egy talicskában tolták a kerítéshez. Úgy tűnt, ezt nehezen fogadják a tárgyalóban lévő kollégái, akik félhangosan megjegyezték: a nyomorék a videón rugdossa a kaput.

D. Károly arról is beszélt, hogy egy 20-30 fős kemény mag csinálta a röszkei balhét. Azt senki sem vitatta, hogy tavaly a menekültek egy csoportja a rendőrökre támadt, az viszont egyre inkább kérdéses, hogy az egyenruhások a megfelelő embereket fogták el a tömegből. Arany János bíró is megkérdezte a tanúktól, miért pont ezt a 10 ember fogták el. Erre senki sem tudott válaszolni. A megjelent egyenruhások vallomásai sem voltak gránitszilárdságúak. A miskolci A. Tibor rendőr fényképről felismert egy vádlottat, de kiderült, nem ő szerepel a képen. R. György úgy fogalmazott, a családi kiszerelésű gázspray-t parancsnoki utasításra lehetett használni.
A per után Fazekas Tamás, a kerekesszékes F. Ghazy védője úgy fogalmazott, nincs a vádban egyénre lebontva, ki, mit csinált. – Ez egy röhejes vád – summázta Fazekas Tamás. A Helsinki Bizottsággal dolgozó ügyvéd elárulta, a rendőrség által készített videókat a tegnapi tárgyaláson kapta meg. A felvételeket eddig bűnjelként kezelték, ahhoz a védők nem fértek hozzá. A tárgyalás ma és pénteken folytatódik.

A röszkei összecsapás miatt folyó tömegzavargásos, Szegeden folyó migránsperben Arany János bíró csütörtökön felolvasta, mire jutott az a fordítóiroda, amelyet felkértek a hatodrendű vádlott egy régebbi írásos beadványa fordításának ellenőrzésére, miután gyanússá vált a szöveg hitelessége.

Fotó: Segesvári Csaba / Délmagyarország

A kirendelt Gyorsfordító Kft végigment a teljes szövegen, és a következő megállapításokat tette:

• A fordítás nem precíz, olyan pluszinformációkat tartalmaz, amelyek az eredetiben nem voltak, más dolgokat pedig kihagy
• Egy részletről: "a teljes szövegrész kreált, nem fordítási munka"
• "Tartalmi hozzáköltést tartalmaz"
• amelytől "a tartalom szándéka teljesen megváltozik"

Március közepén a tízből hét vádlott meghallgatásával kezdődött el Szegeden az a büntetőper, amely a menekültválság eddigi legfeszültebb magyar helyzetét, a szeptember 16-i röszkei összecsapás körülményeit vizsgálja. A kerítés ledöntését vagy a rendőrök megdobálását a tömegzavargásos ügyben vádolt migránsok egyike sem ismeri el, aki követ vett a kezébe, állítása szerint az is csak az utat tisztította. Van, aki a kormány kegyességében bízik, más azt állítja, hogy a fogságban egy csuklyás férfi megverte.

Egy társuk pedig nagyon rácsodálkozott arra, hogy állíthat egészen mást egy neki tulajdonított hivatalos beadvány, mint amit ő mondott. A vádlott azt mondta a március közepi tárgyaláson, hogy ő írt ugyan tényleg egy beadványt, kézzel, arab nyelven, de az a szöveg nem az, amit most a tolmács visszafordít neki szóban a bíró magyar nyelvű felolvasásából. Ő például nem írt le olyat, hogy látta, amint a rendőröket kővel dobálták. Állítása szerint csak az eljárási iratokból értesült arról, hogy ilyen történt.

„Valami nem stimmel” - mondta a bíró akkor, pedig ez még csak a kezdet volt. A beadványt olvasta tovább, és jött ez a mondat: „elemi erővel tört ki a tiltakozás”. „Ilyet sem mondtam” - reagált rögtön a vádlott. Az ügyvédek csóválták a fejüket. A bíró megígérte, hogy utána fognak ennek járni, és miközben kihallgatta, többször is nyomatékosan figyelmeztette a vádlottat: nem védekezhet úgy, hogy közben mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádol. A fiú ezzel együtt határozottan állította azt is: a kihallgatáson arrafelé próbálták terelni, hogy elismerje a dobálást, és azt akarták tőle, hogy írja alá anélkül a jegyzőkönyvet, hogy lefordítanák neki.

A tavalyi, röszkei határátkelőnél kitört zavargás miatt zajlik most per Szegeden. Szeptember 15-én a lezárt magyar határ túloldalán migránsok egy csoportja megdobálta a rendőröket és áttört Magyarországon. Van, akit a magyar hatóságok terrorizmussal, másokat csak illegális belépéssel vádolnak.

A per hatodrendű vádlottjának ügyében a bíróság egy fordítóirodát kért fel az Index tudósítása szerint, hogy ellenőrizzék a vádlott egy korábbi írásos beadványából készült hivatalos fordítás hitelességét.

Erre azért volt szükség, mert Arany János bíró számára kérdésessé vált a becsatolt fordítás hitelessége. Mint kiderült, joggal. A magáncég újrafordította a szöveget, és a lap szerint az derült ki, hogy a fordítás nem volt precíz,

és olyan pluszinformációkat tartalmazott, amik az eredeti szövegből hiányoztak, más dolgokat pedig kihagytak.

Egy teljes szövegrész például kreált volt, nem szerepelt az eredeti szövegben, és voltak olyan részletek is, melyeket úgy írtak át, hogy attól a tartalom szándéka teljesen megváltozott.

Még a márciusi tárgyaláson csodálkozott rá egy vádlott, amikor a bíró felolvasta a beadványát, hogy milyen szavakat adnak a szájába. Ő valóban írt egy arab nyelvű beadványt, de annak tartalma sokszor köszönőviszonyban sem volt azzal, ami a bíróság elé került fordításként.

Olyan mondatok kerültek bele az anyagba, mint hogy ő például látta, hogy a rendőröket kövel dobálták, pedig ilyet nem állított.

A bíró végül ezek után rendelte el, hogy készüljön új, külsős fordítás a beadványról.

Összevissza hazudoztak a bíróságon a röszkei tömegzavargás résztvevői

Tagadta, hogy erőszakos cselekményeket követett volna el az a hét vádlott, akit a Szegedi Járásbíróság csütörtökön meghallgatott a röszkei közúti átkelőnél tavaly ősszel történt tömegzavargás miatt indult perben. Az ügyészség kilenc szíriai és egy iraki állampolgárt - köztük egy nőt - a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépésének bűntettével vádol. A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, tavaly szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Egy férfi megafonnal a kezében különböző nyelveken beszédeket tartott, és megpróbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. A tömegzavargás résztvevői kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül - mások mellett - a vád alá helyezett tíz ember jogosulatlanul magyar területre lépett. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették. A vádlottak közül hatan nem tettek vallomást, esetükben Arany János bíró a korábbi nyilatkozataikat olvasta föl. Többségük embercsempészek segítségével - 1200-1400 dollár fejében - csónakkal érkezett Törökországból valamelyik görög szigetre, majd Macedónián és Szerbián keresztül a magyar határhoz. A görög, a macedón és a szerb hatóságok egyike sem ellenőrizte őket érdemben, legfeljebb útbaigazították őket. A Horgos-Röszke átkelő délvidéki oldalán odaérkezésükkor már nagy tömeg várakozott, abban bíztak, hogy előbb-utóbb megnyitják a határt lezáró kaput. Abban eltért a vádlottak vallomása, hogyan, de elterjedt a tömegben: a családosokat vagy a szíreket át fogják engedni. Van, aki úgy emlékszik, a szerb rendőrök mondták, mások újságírókra hivatkoztak, de azt szinte mindenki említette, hogy megafonon is közölt információkat egy férfi. Az egyik vádlott, a hangosbeszélőt használó, szíriai származású, Cipruson élő férfi apja azt állította, fia lényegében csak tolmács volt, csak a hatóságok közlendőjét fordította le arabra. (A Cipruson élő férfi ellen az ügyészség a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntette miatt emelt vádat, ügyét később tárgyalja a Szegedi Törvényszék.) A vádlottak azt állították, nem látták, hogyan nyílt ki a kapu, de többen is hallották, hogy azt skandálta a tömeg: "Thank you, Hungary!" (Köszönjük, Magyarország!). Ezt követően a vádlottak egyedül vagy valamely családtagjukkal magyar területre léptek, ahol a rendőrök elfogták őket. Valamennyi terhelt tagadta, hogy követ dobált, megrongálta a kerítést vagy a kaput, ketten azt hazudták, csupán félre akarták pakolni a köveket az útból. Az egyik fiatal vádlott elismerte, hogy magához vette a megafont, arra szólította föl az embereket: takarítsák meg a kövektől az utat, illetve ne egyszerre menjenek át a kapunk, és álljanak sorba. Ezt a helyszínen készült felvételek is megerősítik. A tárgyalás pénteken a többi vádlott meghallgatásával folytatódik. A bíróság az ügyben később hozhat ítéletet.

Forrás: delmagyar.hu, index.hu, kuruc.info, 444.hu