Egy nyelv "erejét" lehetne mérni azok számával, akik beszélik, vagy a beszélők gazdasági befolyásosságával, ám egy kutatás más módszert választott. Abból indult ki, hogy amennyiben valaki nagy globális hatást akar elérni mondandójával, akkor a saját nyelvén kívül egy olyat választ, amelyiktől a legnagyobb releváns elérést reméli. Ezen gondolat alapján a könyvfordításokat, Wikipédia szócikkeket, illetve Twitter bejegyzéseket vizsgálták, és érdekes kapcsolati hálót mutattak ki.

Eszerint természetesen az angol a meghatározó, olyannyira, hogy nincs is másik nyelv, amelyik globális hálózatot adna. Ehelyett kisebb hálók láthatók, melyek egy bizonyos körben képesek összekötni embereket, nyelveket. Ilyen a francia, a spanyol, a német, az orosz, a portugál és a kínai. Utóbbi lehet a legmeglepőbb, hiszen a kínai nyelv befolyásossága ezen mérés alapján jóval kisebb annál, mint ahányan beszélik. A kutatók szerint ez azért van, mert a kínai nyelv izolált. A legtöbb kínai úgy van fenn a neten, hogy csak kínai weblapokat olvas. A mandarin nyelv megteremti a magas belső világát a saját Twitterével és wikipédiájával (Sina Weibo és Baidu Baike), így nem terjed szét. Kicsit hasonló a helyzet az orosszal, ahol a VK (az orosz Facebook) okoz "belterjességet". 

Klikk a képre!

 A fenti ábrán a magyar nyelv is megtalálható (a könnyebbség kedvéért bekereteztük). Látható, hogy mindhárom szempontból leginkább az angol nyelv "befolyása" alá tartozunk. Érdekes, hogy amíg a könyvfordítások és a Wikipédia alapján a német nyelvvel is viszonylag szoros a kapcsolatunk, addig a Twitter adatokból ez egyáltalán nem látszik. A magyar nyelv egyébként - hasonlóan a többi kis nemzet nyelvéhez - nem mutat különösebben szoros kapcsolatot más nyelvekkel, vagyis (érthető módon) nem jellemző, hogy más országok fontosnak tartanák éppen magyarra fordítani a mondandójukat. 

Forrás: http://www.portfolio.hu/